Szinkronhangok.hu: - Breyer Zoltán hangja szinte naponta felcsendül otthonainkban. Mióta szinkronizálsz?
Breyer Zoltán: - 13 éves korom óta.

Szinkronhangok.hu: - Végül színészi pályádat is alapvetõen ez a munkaterület határozta meg. Gondolom, szerettél volna színházban is játszani. Jelentkeztél a színmûvészetire?
BZ: - Jelentkeztem, de nem vettek fel. Ezúton üzenem minden felvételiztetõmnek, hogy igazuk volt. Akkor még nagyon zöld voltam és egyáltalán nem voltam érett a fõiskolára. Így elõbb a Nemzeti Színház Stúdiójában tanultam Bodnár Sándornál, majd szereztem egy diplomát a Budapesti Tanítóképzõ Fõiskolán. Azért nem szakadtam el a színháztól sem, hiszen eleinte a Honvéd Mûvészegyüttes színtársulatában, majd a Karinthy Színházban, a Harlekin Színházban játszottam, ma pedig a József Attila Színházban játszom.

Szinkronhangok.hu: - Két stúdiómunkád között nem vágysz arra, hogy a színpadon is hasonló volumenû feladatokkal lássanak el, mint a szinkronban?
BZ: - Dehogynem. De az eltelt évek alatt nem alakult ki az a kapcsolatrendszer, ami ahhoz kell, hogy ismerjenek a színházaknál. Így ugyanúgy végig kell járni a szamárlétrát, mint bárhol máshol. Akit nem ismernek meg a fõiskolán, annak nincs más választása. Aztán vagy összejön, vagy nem.

Szinkronhangok.hu: – A nézõk viszont megismertek, hiszen nap mint nap hallják a hangod, ami kedvenc szereplõiket szólaltatja meg. Bizonyára neked is van olyan munkád, amire szívesen emlékszel vissza.
BZ: - Igen, van. Nagyon szerettem a Cool túrában lévõ figurát. Késõbb õt a Mag címû filmben is szinkronizáltam. De szerettem az 1492-t is (1492: A Paradicsom meghódítása – a szerk.), és a Dennis a komiszt is.

Szinkronhangok.hu: – Sokszor elõfordul, hogy fiatal srácok szerepeit kapod, például a Cool túrában, az Amerikai pitében, vagy a Dragon Ball címû rajzfilmsorozatban. Lehet azt mondani, hogy idõtálló a hangod?
BZ: - Azt hiszem, igen. Bár az utóbbi idõben a 16-18 éves figurákhoz nem annyira. Már mélyült kicsit a hangom, és így 40 fölött már inkább csak 20-25-tõl fölfelé vagyok használható.

Szinkronhangok.hu: – A Dragon Ball kapcsán: van-e különbség színészi szempontból egy animációs, illetve egy élõszereplõs film szinkronizálása között?
BZ: - Mindenképpen. Animációs filmeknél elõször is kell „keresni” egy hangot, ami élõszereplõs filmeknél nem probléma. Viszont rajzfilmnél gyakran torokpróbáló feladat. És, hát az animációs filmeknél olyan grimaszokat, artikulációkat kell „lekövetni”, amit nem csinál élõ ember.

Szinkronhangok.hu: - Nehéz feladatnak tûnik, ugyanakkor munkátok bérezését heves viták övezik. Mi az igazság ezzel kapcsolatban, emelkedtek a juttatások az elmúlt 10-15 évben?
BZ: - Papíron igen, hiszen 100 Ft-ról 200 Ft-ra nõttek a bérek tekercsenként. Ugyanakkor viszont a tekercsek hossza az eredeti 5-8-10 kiállásról, idõnként 15-20 kiállásra változtak. Így tehát nem nõttek, hanem inkább csökkentek, vagy jó esetben szinten maradtak. Ezért aztán jóval több munkát kell elvégezni adott idõ alatt, hogy meglegyen az a keresete az embernek, amibõl a családját el tudja tartani, hitelét ki tudja fizetni. Ma, ha azt akarom, hogy a vásárlóértéke ugyanaz legyen a pénzemnek, mint mondjuk 20 éve, akkor sokkal többet kell egy nap dolgoznom. Ez azért kényes téma, mert egy színész, ha sokat dolgozik, akkor egy nap 20-30 ezer Ft-ot is meg tud keresni. De nem minden nap és egyáltalán nem mindenki. Nagyon sokan vannak köztünk, akik a szinkron mellett még mással is foglalkoznak, hogy ne kerüljenek anyagi zavarba. De ez sok szakma képviselõivel így van ma, akiket bizony sérthet, hogy egy „színibohóc” naponta kereshet annyit, mint õ egy vagy két hét alatt. Ezért kell hangsúlyozni. Nem mindenki kereshet ennyit, nem minden nap és nem 8 óra alatt, hanem sokszor 14-16 óra alatt jön össze ez a pénz.

Szinkronhangok.hu: - Tehát marad az a lehetõség, hogy több mellékállást vállaltok. Eléggé illúzióromboló lehet ez egy színésznek.
BZ: - A legillúziórombolóbb a színész számára a számla kitöltése, és a könyvelés követése. A színészeknek ez soha nem volt erõsségük. Sokan a „régiek” közül kifejezetten szégyellik a számlakitöltést, sõt, olyan is van, aki ezt nem tudta megtanulni.

Szinkronhangok.hu: - Téged személyesen is érint a nagyváradi Zone Stúdió és a budapesti szinkrontársadalom közti újkeletû viszály. A szerkesztõség állásfoglalás nélküli pártatlansággal kérdezi, hogy Te hogy értékeled az erdélyi lehetõséget?
BZ: - Ott kezdeném, hogy a színész dolga az, hogy ha elhívják dolgozni valahova, akkor elmegy és megcsinálja a munkát. Nekem még azt tanították, hogy munkát nem utasítok vissza. Ez az egyik. A másik, hogy azért nagy az ellenérzés a váradi stúdióval kapcsolatban, mert azt mondták, innen viszi ki a munkát. Ez nem igaz, miután a Zone saját csatornájának filmjeit csinálja a saját stúdiójából. Ráadásul várhatóan hamarosan Pesten lesz ez a stúdió. Harmadrészt pedig én a magam részérõl értékelem azt az erõfeszítést, amit azért tesznek, hogy jobb minõséget tudjanak csinálni, és ezért egyre több színészt visznek Váradra dolgozni. Arról nem is szólva, és ez is egy fontos szempont, hogy az elmúlt idõben nagyon felhígult a szakma. Eddig csak a „tömegben” dolgozott sok olyan ember, akinek nagyon kevés köze volt a pályához. Ma már egyre többen csinálnak közülük szerepeket, ezzel persze csökkentve mások munkalehetõségeit. (Tévedés ne essék, a tehetséges és pályára való fiataloktól nem sajnálom a munkát, hiszen mindenki volt kezdõ, de ma sokan, amikor munka nélkül maradnak, inkább szinkronizálni mennek, mert ez könnyebb, mint a gyárban robotolni.) Ezzel például én is kevesebbet tudtam keresni tavaly, mint elõtte. Márpedig a bank nem vár a pénzére. Sem az APEH. Sok gyártás azért dolgozik inkább a „kívülrõl jött” mûkörmössel, postással, vasutassal, mert az olcsóbb. Más pedig azért kerüli a színházi színészeket, mert a színházi embereket egyeztetni kell elõadással, próbával. Így tehát az ember keres más munkát, amibõl pótolja a kiesett bevételt. Ez valamiért nem váltott ki akkora negatív visszhangot a stúdiók némelyikébõl.

Szinkronhangok.hu: - Mi azért reméljük, hogy a helyzet elõbb-utóbb megoldódik. Szinkronban, vagy színházban hol találkozhatunk legközelebb veled?
BZ: -Majdnem mindegyikben. Színházban van havonta 5-6 elõadásom, a szinkronban pedig majdnem minden nap ott vagyok.

Szinkronhangok.hu: - Sok sikert kívánunk Neked a jövõben is, és köszönjük, hogy rendelkezésünkre álltál.
BZ: - Nagyon szívesen.