A TV-filmeket, sorozatokat külföldön általában filmvásárokon veszik meg a csatornák. Ezek a csomagok persze nem nagyon tartalmaznak elsőkategóriás filmeket. De így csomagban jó áron jutnak „nézhető" filmekhez. A TV-csatornák ezeket a filmeket eljuttatják a szinkronstúdiókba szinkronizáltatni. Az elkészült szinkron normális esetben csak a TV-csatorna adásában lesz látható. Tehát ebben az esetben a TV-csatorna a megrendelő.

A nagy filmeket gyártó cégek nem minden filmet akarnak „nemzetközivé" tenni és leszinkronizáltatni. A kiválasztott filmet eljuttatják a szinkronstúdióba. Nekik általában moziszinkron, DVD-szinkron készül. Ezek a filmek normális esetben moziban, DVD-n lesznek láthatóak. Vannak cégek (pl.: Disney) akik a sorozataikat sem engedik már mindenféle helyi TV-csatornának leszinkronizáltatni. Ők főleg minőségi követelmények miatt maguk készíttetik el a szinkront és a TV-csatornák tőlük már a szinkronos verziót veszik meg. Ebben az esetben természetesen a filmgyártó cég a megrendelő.

A kettő között óriási a különbség árban, minőségben stb.

Ha megkapta a stúdió a filmet, akkor abból úgynevezett munkakópiák készülnek. Ebből kap a fordító, a rendező-hangmérnök, ha énekek vannak, a zenei rendező, komoly filmeknél a főszereplők, énekhangok. Az elkészült filmből megtekintő példány készül.

A fordító megkapja az eredeti forgatókönyvet/szövegkönyvet és a munkakazettát. Ezek segítségével elkészíti a magyar szöveget. Előfordul, hogy egy adott filmnek nincs eredeti szövegkönyve. Ebben az esetben lehallgatással írják meg a szöveget. Néhány esetben szükség van szakértőre, lektorra. Ebben az esetben az elkészült magyar szövegkönyvvel együtt az anyagot megkapja a szakértő/lektor, és átnézi, kell-e javítani benne valamit.

1. Rendezői szereposztás: A rendező megkapja a filmet az elkészült magyar szövegkönyvvel. „Szétszedi" a filmet kb. 20-40 másodpercenes tekercsekre, a time code alapján időket jelöl, jelenet határokat jelöl. Bejelöli, ha valamit eredetiben akar hagyni, kivágásokat jelöl. Közben figyeli, kire ki lenne jó. Általában rögtön kiír két-három magyar nevet. Itt jön elő az, hogy ki kéne, ki ér rá, ki az, aki belefér a költségvetésbe... A gyártás egyeztet, ha valaki nem ér rá, kér másik nevet a rendezőtől. Végül előfordul, hogy olyan ember lesz valakinek a hangja /akár egy sorozatban/, aki nem is jó a figurára. De éppen huszonnyolcadik próbálkozásra legalább ráért! Közben a rendező elkészít egy úgynevezett take-listát. Ez egy táblázat, amiben jelöli, hogy egy bizonyos tekercs (take) időkódja mettől meddig terjed.

2. Casting: Főleg nagyobb megrendelők kérnek szereplőválogatást (castingot). Minden egyes karakterre kérnek általában minimum három magyar hangot. Ezt kell kiküldeni, és kint döntik el, hogy ki is lesz. Mi itthonról jelezhetjük, hogy nálunk ki szokott az adott színész magyar hangja lenni, de ez a kintieket nem mindig érdekli. Küldenek segédletet, ún. kreatív levelet, hogy jobban megértsük a karakterek jellegét. Nekünk meg a hanganyag mellé sokszor el kell küldenünk, hogy az adott magyar hang mennyire médiaérték (így kerülnek Görög Ziták és Majkák is a szinkronba), mennyire ismert, az életrajzát is néha, miket játszik itthon, kinek volt már a magyar hangja. Ezután a döntés már a megrendelő kezében van.

Miután a rendező kiosztotta a szerepeket, vagy megjött casting eredménye, a gyártásvezető elkezdi „legyártani a filmet". Úgynevezett krumplilistát készít. Először az alapkrumplit. Az alapkrumpli egy A3-as méretű lap táblázatba szedve. Az első oszlopba kerülnek a szereplőnevek egymás alá, megjelenési sorrendben. Vízszintesen a tekercsszámok vannak. A szövegkönyv alapján jelöli, hogy egy bizonyos tekercsben egytől fölfelé, kik szerepelnek. Ha ezzel elkészült láthatóvá válik, hogy kinek hány tekercse van, tehát kinek mekkora szerepe van a filmben. Az alapkrumli alapján összerakja a filmet. Hasonlóan mint az alapkrumpli ez is táblázatszerű, de kisebb, A4-es formátumú lap. Ha nem kell mindenkit külön fölvenni (mozifilmek, DVD-k), általában a főszereplő/főszereplők köré fölpakolja a mellékszereplőket.

Ha elkészült elkezdi egyeztetni a színészeket, hogy ki mikor ér rá. Telefonálgatás hegyek. Általában előre ki vannak jelölve napok, hogy melyik filmet melyik műteremben és melyik napokon forgatják. Ezekre a kijelölt napokra/napra „lediszponálja" a színészeket. Ha valakinek valami közbejött, akkor sajnos előfordul, hogy át kell gyártania az egész filmet. Megint telefonálgatás hegyek.

Általában a rendező készíti el egy bizonyos tékelő programmal. A szétszedett film tekercseinek kezdő és vége időkódjait betáplálja ennek a programnak a segítségével, létrehozva ezzel egy téklista fájlt. Ezt azután a hangmérnök betölti, a felvételvezérlő programba.

A kijelölt napon elkezdjük a felvételt. Már megvan a magyarszöveg, a krumplilista, és a téklista. A hangmérnök bekészíti a munkaanyagot és a téklistát a gépbe. (A munkaanyag lehet VHS, kazetta képpel, eredeti hanggal és time code-dal. Vagy DVD, vagy digitális képfájl) A téklistát betölti a felvételvezérlő programba, ezután a gép már a kért tekercs kezdő time code-jához ugrik. A rendező a krumpli alapján behívja a színészeket a műterembe és szintén a krumpli alapján a hangmérnöknek mindig mondja a következő tekercsszámot és elkezdődik a forgatás. A kért tekercset bejátszuk a színészeknek. ők a műteremben a szövegkönyvből fellapozzák a kért tekercsszámot. Próba alatt meghallják az eredeti hangot és természetesen látják a filmet is. Majd a felvétel következik. Ha jónak találjuk a felvételt, mehetünk a következő tekercsre. És így tovább. Figyelni kell a szinkronra, a színészi játékra, a szövegérthetőségre/helyességre, a mikrofonirányra… Természetesen előfordulhat, hogy valaki lebetegszik, elalszik, vagy elfelejti a diszpót stb… Ekkor borul a napunk és ilyenkor csúszhat a felvétel.

Ének felvétel általában külön diszpó alapján készül, a dialóg felvételtől eltérő időpontban, zenei rendező segítségével.

A vágó feladata, hogy átnézze, hogy a forgatáson felvett hang a helyén van-e. Ha valami kicsit elcsúszott, rövid, vagy hosszú, akkor azt megigazítja. Ha valami vághatatlan (túl rövid, túl hosszú, aszinkron, bakis) azt kiírja TC alapján, és újra vesszük. Azt is kiírja, ha valami esetleg kimaradt a felvételből.

Keverés alkalmával a felvett, megvágott magyar szinkron dialóg hangot, összekeverjük a film készítője által küldött, vagy külön legyártatott úgynevezett nemzetközi hanggal. Ez a nemzetközi hang tartalmazza a zenéket, zörejeket, atmoszférákat. Ebbe kell arányaiban jól beleilleszteni a magyar dialógot. Itt kell megcsinálni a tereket is és a rajzfilmekből jól ismert effekteket is a figurákra, telefonhangot stb… Különböző megrendelők, különböző médiákra kérik az anyagot. Ez lehet Betacam SP, Digital Betacam, DA88, DAT, Pro Tools Session, stb…

Az elkészült anyagból általában kérnek a megrendelők egy úgynevezett megtekintő VHS kazettát, vagy DVD-t, kontroll céljából. Ez az átíróban készül. Bizonyos megrendelőknél kontroll helyben, a szinkronstúdiókban is van. Ha kontroll alkalmával valamilyen hibát észlelnek, jelzik azt, és természetesen ki is kell javítani.

A kész anyag postai, vagy digitális úton a megrendelőhöz kerül.